Sziasztok!
Mai napi mini lecke(‘23.02.17)
Az elmúlt hetekben 2 nagy szögletes tárolókosarat készítettem. A tegnapelőtti leckéből megtanultuk, hogy a farostlemez kiváló alap egy nagyobb méretű kosárnak, ugyanis strapabíró. A tegnapi leckéből kiderült, hogy a 0,6 mm-es drót tartórudacskája nagyon jó megoldás nagy szögletes tárolók sarkaira, ugyanis egy masszív tartást biztosít a kosárnak.
Ezeket a kosarakat két szálas alapfonással fontam. Az aljuk 39×44 cm-esek, 35 cm magasak és 25-30 cm közötti részen vannak a benyúló fülek. A benyúló fül azt jelenti, hogy egy kosár oldalán -ebben az esetben a kisebbik oldalán- egy kellemes kézzel könnyen hozzáférhető sáv ki van hagyva. az én esetemben fent középen 6 szál volt kihagyva és a szomszédos szálak mentén oda-vissza fonogatva mentem néhány sort (10 sort). Tehát amikor a 25 cm magassághoz odaértem, akkor a tartópálca mentén visszafordultam és mentem ellentétes irányba jobbról balra (fordított kettős alapfonással, mert sima kettős alapfonással nyílfonás jött volna ki ezen a részen) fontam és amikor megérkeztem a benyúló fül kijelölt részéhez, akkor ismét megfordultam. Így ment az eddig, míg el nem értem a kívánt magasságot, ami ebben az esetben 30 cm volt. Fontos, hogy minden irányba ugyanannyiszor forduljunk meg, ugyanis ha az egyik oldalon eggyel kevesebb a fordulgatás, akkor a benyúló fül ferde lesz. Amikor kész a benyúló fül, érdemes 2-3 sort fonni, majd jó vastagon bekenni faragasztóval a benyúló füles részt a rácsok tövében, hogy masszív legyen, ill. érdemes csipeszelni 1 éjszakát. Én ilyen nagy munkáknál folyamatosan szoktam erősíteni hígított faragasztóval.
Amikor meg lett a 35 cm magasság, akkor három páros szegéssel leszegtem, erősítettem, alakítottam majd lazúroztam, lakkoztam s végül kapott csónaklakkot is.
Rika
